Ma a leggyakrabban használt autóakkumulátorok a hígított kénsavval töltött ólomsavak. Az ilyen autóakkumulátor alapja két ólomlemezből (pólusból) áll, amelyeket szigetelő elválasztó választ el egymástól. Ez egy akkumulátorcella alapja. Ezután sorba kapcsolják az autó akkumulátor celláit. Az autóakkumulátor celláinak számát az autó akkumulátorának eredő feszültsége határozza meg - leggyakrabban 12 V vagy 24 V. A cellalemezek mérete határozza meg az autóakkumulátor kapacitását. A képlettel kifejezett kétirányú kémiai folyamat megy végbe az autó akkumulátorában a töltés és kisütés során:
PbSO 4 + H 2 O + PbSO 4 ↔ Pb + 2H 2 SO 4 + PbO 2
míg a jobb oldali nyíl iránya a töltési folyamatot, a balra mutató nyíl iránya pedig a kisütési folyamatot írja le. Töltés közben a kénsav töményebbé válik, az elektrolit besűrűsödik. Másrészt kisütéskor az elektrolit elvékonyodik. Ezek többek között az autó akkumulátor töltöttségi állapotának nagyon könnyen azonosítható jelei. Az autó akkumulátorának töltésének másik jele a feszültség.
A töltési folyamat kezdetén az akkumulátorcellánkénti feszültség 1,75-2,2 V, az elektrolit sűrűsége 0,95-1,15 g/cm 3 . A töltés középső fázisában a cellánkénti feszültség 2,2-2,45 V-ra nő, az elektrolit sűrűsége pedig 1,25 g/cm 3 . Ettől a pillanattól kezdve az autó akkumulátora úgynevezett"forrni kezd", a szulfát lebomlása mellett a víz hidrogénné és oxigénné történő elektrolízise is elindul. A töltés végső jelei a tökéletes autóakkumulátor esetében (a töltő csatlakoztatása esetén): cellafeszültség 2,7-2,8 V. Ebben a szakaszban a töltési folyamat befejeződik, és csak a víz elektrolízise folytatódik.
Ebben a fázisban az autó akkumulátorának van a legkisebb belső ellenállása is (kb. 0,001 Ω) Ez nagyon fontos az indításhoz. A töltési állapot csökkenésével ez a belső ellenállás nő, ami az indítóáram csökkenését eredményezi. Ezenkívül az elektrolit hőmérsékletének csökkentése gyorsan növeli az autó akkumulátorának belső ellenállását. Mivel egy normál benzinmotor indítóárama körülbelül 70-130 A, nagyon fontos az autó akkumulátorának belső ellenállásának értéke, minél alacsonyabb, annál jobb az indítás.
A mai modern autóakkumulátorok többsége feltöltött és feltöltött állapotban van. A savas ólomakkumulátorok azonban úgynevezett önkisülési folyamatnak vannak kitéve, ezért fontos, hogy ha az akkumulátor vezetés közben nem töltődik, időnként töltővel töltse fel. Még egy egészséges akkumulátor is magától lemerül körülbelül 3 hónap után.
Alapesetben az ólom-savas autóakkumulátorokat I (A) = 0,1 C (Ah) áramerősséggel javasolt tölteni, ahol C a címkéjén feltüntetett autóakkumulátor kapacitása. Természetesen nagyobb áramerősséggel is tölthet, de csak addig, amíg az akkumulátor el nem kezd gázosodni, majd csökkentse az áramerősséget.
Ha az akkumulátort elhanyagolják a töltéstől, és az akkumulátor hosszú ideig lemerült állapotban van, fennáll az úgynevezett"szulfatáció" veszélye, amely egy nehezen visszafordítható jelenség, amikor ólom-szulfát kristályok ülepednek a ólomlemezek és az akkumulátor alapvetően megváltoztatja tulajdonságait.
A szulfatált akkumulátor fő jellemzői a következők: a cellák gázosodása röviddel a töltés megkezdése után, az akkumulátor megnövekedett kapocsfeszültsége röviddel a töltés megkezdése után, korai felmelegedés töltés közben és az autó akkumulátorának gyors elvesztése. Ahogy már leírtuk, a szulfátosodás nehezen eltávolítható jelenség, néha ismételt, nagyon kis áramerősségű töltéssel részben eltávolítható.
I nab (A) = 0,05-0,025 x C (Ah)
A töltés ekkor nagyon hosszú, és a töltés végén az akkumulátornak a fent leírt teljes töltés jeleit kell mutatnia.
Az akkumulátor szulfatiociója gyakori oka a panaszoknak az olyan töltőkkel kapcsolatban, amelyek a töltés elérése után automatikusan leállnak. Mint fentebb már említettük, a szulfátos akkumulátor kapcsainál röviddel a töltési bekapcsolás után megnövekedett feszültség mutatkozik, és az automata töltő ezt az akkumulátor teljes feltöltéseként értékeli. Ebben az esetben nem a töltő hibája, hanem az akkumulátor hibája.
Az ólomakkumulátorok leggyakoribb hibája a szulfatálás mellett a cella úgynevezett rövidzárlata. Ezt az akkumulátorcella elpusztult ólomlemezéről vezetőképes iszap lerakódása okozza, amely rövidre zárja az ellentétes polaritású cellalemezeket. Az akkumulátor ekkor nagy belső ellenállással rendelkezik, az akkumulátor teljes kapocsfeszültsége kb. N x 2 V-tal csökken, ahol N a hibás cellák száma. A töltő ilyen akkumulátorra történő csatlakoztatása után a töltő aránytalanul nagyobb áramot ad, vagy túláramvédelem miatt lekapcsol. Az így meghibásodott akkumulátor már nem használható.
A következő leggyakoribb hiba a lemerült akkumulátor lefagyása, majd a csomagolás szétrepedése. Az ilyen károkat csak az akkumulátor környezetbarát ártalmatlanításával lehet orvosolni.
Az első alapelv azt mondja, hogy hiábavaló és káros az indítást hibás, például rövidre zárt akkumulátorral támogatni. Ha egy indítóforrást egy ilyen akkumulátorba vezet, az indítóforrás energiájának (áramának) nagy része a hibás akkumulátorban pazarol el. A második szabály az, hogy soha ne használjon indítóindítót csatlakoztatott indítóakkumulátor nélkül. Ez nem vonatkozik a saját akkumulátorral rendelkező segédindítókra!!
A segédindítót leginkább fagyos időben alkalmazzák, amikor egy természetes fizikai folyamat következtében az ólom-savas akkumulátor az elektrolit alacsony hőmérséklete miatt kisebb kapacitással és nagyobb belső ellenállással rendelkezik, mint pl. 20°C hőmérsékleten, még akkor is, ha normálisan fel van töltve.
Mit kell ellenőrizni az indítóforrás csatlakoztatása előtt? Ahogy fentebb írtuk, az akkumulátornak működőképesnek kell lennie, nem lehetnek végzetes hibái. (zárlatos cella, stb.) Ellenőrizni kell a jármű akkumulátorcsatlakozójának tápkivezetéseit. A kábelkivezetés és az akkumulátor érintkezője közötti átmenet nem lehet oxidálva, és szorosan meg kell húzni. Ha ez a feltétel nem teljesül, jelentős tranziens ellenállás van az akkumulátor érintkezőinél. Az indítóforrás indításakor, amikor az akkumulátor átmenetileg megnövelt feszültséggel van terhelve és feszültségkiegyenlítőként szolgál, az akkumulátor érintkezőinek tranziens ellenállása miatt túlfeszültség kerülhet az autó elektromos elosztásába. Ez különösen kedvezőtlen körülmények között károsíthatja az autó elektronikáját.
Ezt a veszélyt csak az indítástámogatással rendelkező impulzusvezérelt töltők, például a Telwin - Startronic és a Digistart modellek tudják kiküszöbölni, amelyek elektronikusan túlfeszültség-védettek.
És most a tényleges eljárás a segédindítás elindításához. A kiegészítő indítás megkezdése előtt"újítsa fel" az akkumulátort úgy, hogy megnövelt töltőáramra csatlakoztassa körülbelül 10-15 percig. Ezután indítsa el az indítási támogatást, és indítsa el. Korlátozza az indítási támogatást a lehető legrövidebb időre, 3-5 másodpercre Ha ezalatt a motor nem indul be, tartson kb. 2-5 perces szünetet. amelyben megnövelt töltőárammal elevenítsük fel az akkumulátort, majd ismételjük meg az indítást.